Joe Biden amerikai elnök történelmi bejelentést tett április 14-én a Fehér Házban: közzétette ugyanis ugyanis, hogy május elsején megindul a már 20 éve ott tartózkodó amerikai csapatok kivonása Afganisztánból (mely folyamat a 2500 ott tartózkodó amerikai katona hazaszállításával előreláthatólag szeptember 11-én fog befejeződni). Ezzel lezárul az USA történetének eddigi leghosszabb háborúja. Az USA a WTC tornyok 2001 szeptember 11-i lerombolása után, 2001 október 7-én támadta meg Afganisztánt az Enduring Freedom (Tartós Szabadság) hadművelet keretében, hogy George W. Bush elnök parancsára felszámolják a terrortámadással vádolt al-Kaida szervezet afganisztáni működését és megdöntsék az azt támogató helyi tálib rendszert.

A kép forrása: britannica.com

A tálib rendszer 1996-ban vette az irányítást Afganisztán felett, amikor a szovjetek már 7 éve elhagyták a területet, feladva annak 10 éve zajló pacifikálási kísérleteit. Az iszlamizmus és a saría (muszlim szokásjog) illetve a tálibok mindenre kiterjedő diktatúrája hamar megjelent a hét Magyarország nagyságú, 652 230 km2 alapterületű, magas hegyekkel teli, elmaradott ország minden pontján. A nők szinten minden korábbi jogukat elvesztették (szavazati jog, tanuláshoz való jog, munkához való jog ... stb), a vallási előírásokat megszegőket pedig önkényesen kezdték kivégezni akár a nyílt utcán is. Az ugyancsak iszlamista és dzsihadista al-Kaida (egy 1988-ban alapított terrorszervezet, mely akkoriban egy szaúdi milliárdos, Oszama bin Laden vezetésével működött) hamar megtalálta az együttműködési lehetőséget a tálibokkal. Afganisztán 1997-től kezdődően évről évre egyre nagyobb mértékben lett fészke és kiképzőterepe az al-Kaida terroristáinak. Végül itt született meg a WTC tornyok lerombolásának terve is, melyre Oszama bin Laden itt adta ki a végrehajtási parancsot. A 3000 halottal járó támadást az Egyesült Államok azonnal megtorolta: három héttel a tornyok összedőlése után megtámadta Afganisztán és lebombázta annak tálib illetve al-Kaida bázisait. Megkezdődtek a szárazföldi hadműveletek is és az USA több ezres megszálló haderővel megdöntötte a tálib rendszert Afganisztánban. Sajnos azonban a terepviszonyok: magas hegyek, barlangrendszerek, szurdokok, szakadékok, erdőségek és nagy távolságok miatt szinte csak a fővárost, Kabult sikerült pacifikálni. Az ország túlnyomó része továbbra is a tálibok kezén maradt, így az USA 20 évig tartó értelmetlen és sikertelen gerillaháborúba kényszerült a tálibokkal.

Oszama bin Laden Afganisztánban (forrás: dailymail.co.uk)

Közben 2011 május 11-én 10 évnyi nyomozás után a CIA Oszama bin Laden nyomára bukkant (Pakisztánban) és egy Navy Seal egységgel megöletett. Ám a tálib rezsim továbbra is tartotta magát, sőt Pakisztán felől folyamatos fegyveres és létszámbeli utánpótlás odairányítása kezdődött a muszlim harcosok megsegítésére. Amerika 2011-ig minden évben növelte afganisztáni csapatainak létszámát (és 2011-ig a NATO haderő nagysága is folyamatosan emelkedett). Ebben az évben elérte 110 ezret az amerikaiak és több ezret egyéb országbeliek száma az ázsiai országban. Innentől azonban csökkenés kezdődött: 2015 -re 10 ezer alá került a nyugati katonák száma (és azóta is csak néhány évben [2017 és 2018] emelkedett átmenetileg ezen szint fölé. Jelenleg már csak 2500 aktív állományú és kb 1000 rejtett létszámba tartozó (különleges egységekben szolgáló) katona maradt Afganisztánban.

A kép forrása: mapsofworld.com

Az elmúlt 5 évben az USA vezetői ráébredtek arra (pártállástól és az aktuális elnököktől függetlenül), hogy Afganisztánt soha nem fogják tudni pacifikálni, sőt a folyamatos amerikai jelenlét rengeteg pénz felesleges elherdálásába és évről évre egyre több amerikai katona életébe kerül. A végső döntést Biden mondta ki 2021 áprilisában: az USA kivonja minden katonáját Afganisztánból. A kérdés most az:

Első helyen prognosztizálható, hogy tálibok azonnal átveszik majd a főváros és a fontos kormányhivatalok irányítását, a kulcs-szervezetek illetve legfontosabb stratégiai pontok (bázisok, ipari létesítmények, hidak, utak ... stb) birtoklását. Ezt követi egy saját államigazgatási struktúra kialakítása és a saría bevezetése, melynek nevében a nők helyzete újra visszazuhan majd (kb a középkorba). Jön a tálib diktatúra, a lakosság terrorizálása a szabad gyilkolászás Allah nevében és a legfőbb bevételi forrás: a kábítószer-kereskedelem felvirágzása a nyugat pusztításáért (nem mellesleg jól keresve rajta).

A nagyobb gond azonban, túl Afganisztán kőkorszakba sülyedésén, hogy valószínűleg újra különböző terrorszervezetek kiképzőhelyévé válik a régió. Ezen a ponton felvetődik a kérdés: vajon az USA tényleg feladja e az elmúlt 20 évében kivívott pozícióit a térségben, vagy azért bizonyos biztonságtechnikai garanciákat fenntart majd szeptember után is? Ide tartozik különleges egységek bent hagyása az országban, a környező államokban megfigyelő bázisok működtetése, helyi kémszervezet fenntartása (helybeliekből) és műholdas megfigyelés, ami kiegészíti a kémrepülőgépek és kém-drónok időnkénti bevetését.

Tálibok (a kép forrása: nbcnews.com)

Ám még ha mindez olajozottan működve megmaradna is, a világ elveszíti annak lehetőségét, hogy a Föld legveszélyesebb régiójában testközelből figyelhesse meg a terrorizmus tűzfészkét. Mert ne legyenek illúzióink: Afganisztán sajnos örök időkre a terror hazája marad és kontrollja nélkül egy veszélyesebb jövő vár majd ránk.

Az afgán háborúval foglalkozó filmek: A túlélő (2013), 12 katona (2018), A helyőrség (2019), Zero Dark Thirty (2012), Jearhead 2 (2014)

2021.04.23:27