Fortress

Érdekességek és filmek véleményblogja

Háborús filmek, melyek Oscart kaptak

2023. március 25. 21:21 - Fortress_

A poszt forrása: port.hu

ereken 15 háborús film nyerte el a legnagyobb kitüntetést, a legjobb filmnek járó Oscar-díjat, és a legutóbbi jelölt, a "csak" a legjobb idegen nyelvű alkotásnak szavazott Nyugaton a helyzet változatlan kapcsán össze is gyűjtöttük mindet.

Szárnyak (1927)

A magyarul helyenként a Fiatal sasok címmel futó I. világháborús film büszkélkedhet a legeslegelső legjobb filmnek járó Oscar-díjjal, és egyben ez az egyetlen (igazi) némafilm, amely a díjat elnyerte. Igaz, a szobrot megosztva kapta a Virradat című, Friedrich Wilhelm Murnau rendezte hangosfilmmel. A Szárnyak két fiatal amerikai pilóta története, akik eleinte egymás riválisai – ugyanabba a lányba szerelmesek -, ám hamarosan a legjobb barátokká és igazi fegyvertársakká válnak, és együtt harcolnak az I. világháborúban Franciaországban.

A filmben az akkor még kevésbé ismert Gary Cooper is kapott egy kisebb szerepet – aki később az egyik legjobb első világháborús film, az igaz történet alapján készült York őrmester (1941) címszereplője lett, Oscart is kapott érte. William A. Wellman egyébként maga is pilótaként harcolt a háborúban, nem csoda, hogy olyan hitelesek a nagyszabású, hosszan és rengeteg odafigyeléssel készült csatajelenetek. 

Nyugaton a helyzet változatlan (1930)

Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és az ott szerezett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze. A gimnáziumból épphogy kikerülő, hazafiasságtól fűtött fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Oscar-díjjal jutalmazták – ám a nácik gyűlölték. A mozikba náci rohamosztagosok törtek be, ahol kígyókat, patkányokat engedtek szabadon, bűzbombákat robbantottak, tiltakozva a vetítések ellen.

Hatalomra kerülésük után a filmet azonnal betiltották Németországban „németellenessége” miatt – ironikus módon Lengyelországban is erre a sorsra jutott, de ott azért, mert „németbarátnak” tartották. Az eredeti mű erejét mutatja, hogy a legújabb, ezúttal német nyelvű feldolgozás is aratott az Oscaron: Edward Berger rendezése elvitte a legjobb idegen nyelvű filmnek, a legjobb fényképezéséért, látványtervéért és zenéért járó Oscart. 

Elfújta a szél (1939)

Az amerikai polgárháború idején játszódó történet főhőse egy georgiai ültetvényes gyönyörű lánya, Scarlett O'Hara (Vivien Leigh). A tüzes és makacs teremtés hiába szerelmes a szomszéd birtokos legidősebb fiába, Ashley-be (Leslie Howard), a fiatalember mégsem őt, hanem unokatestvérét választja. Házasság és pusztulás, születés és halál kíséri végig Scarlett életét, melyben egy különös férfi, Rhett Butler (Clark Gable) válik főszereplővé. Bár a cselekmény helyszínéül szolgáló Atlanta sokáig a Dél biztos hátországa volt, a háború végül a várost is utoléri, Sherman tábornok megtorló hadjárata mindent letarol, ami az útjába kerül, és hősnőnk is megtapasztalja a harcok borzalmait. Az erősen a Dél felé hajló regény alapján készült monumentális film utólag rengeteg kritikát kapott a rabszolgaság „megengedő” ábrázolásáért, és amiért a portyázó északi katonák a kizárólagos rosszfiúk, de az Elfújta a szél a maga idejében elképesztő siker volt, amit a 8 versenykategóriában elnyert és két tiszteletbeli Oscar-díj is jól jelez.

Mrs. Miniver (1942)

Mrs. Miniver és családja az angol középosztálybeliek boldog és kiegyensúlyozott életét éli, a második világháború kitörése azonban felforgatja békés mindennapjaikat. A legidősebb fiú bevonul a légierőhöz, az apja motorcsónakokat gyűjt össze, hogy segítsen a vereséget szenvedett brit expedíciós haderő kimenekítésében, az asszony pedig véletlenül szemtől-szembe kerül egy, a környéken bujkáló német ejtőernyőssel. William Wyler (Római vakáció, Ben Hur) filmje az első olyan alkotás volt, amely hősei II. világháborús élményét dolgozza fel, ráadásul még a világégés kellős közepén, bár háborús filmnek csak megszorításokkal nevezhetjük. Az utókor némileg megfeledkezett erről az alkotásról, nem úgy, mint a rákövetkező év legjobb filmjéről, a szintén a háború alatt játszódó, de magát a harcokat be sem mutató Casablancáról.    

Életünk legszebb évei (1946)

A háború utáni amerikai filmművészet egyik legdöbbenetesebb alkotása, amely lélektanilag rendkívül árnyalt kórképet ad a kortárs Amerikáról. Hőse három leszerelt katona, akik a háborúban eltöltött időszakot tartják életük legszebb éveinek, hiszen hősnek érezhették magukat.

Most egyikük rokkantnyugdíjas veterán, a másik vezető banktisztviselő, a harmadiktól pedig éppen válik a felesége, mondván ő egy havi 400 dollár zsolddal rendelkező katonatiszthez ment férjhez, nem egy heti 32.50-et kereső bárpincérhez, akivé a férje vált. Ez volt az első és egyetlen alkalom a díj történetében, hogy egy színész kettő szobrot kapott ugyanazért a szerepért. A mindkét karját elveszített tengerészt az a Harold Russell játszotta, aki megjárta a világháborút, és egy sebesülés miatt mindkét karját amputálni kellett: a legjobb férfi mellékszereplő mellett egy tiszteletbeli Oscart is kapott, mert a filmben nyújtott alakításával reményt adott a rokkant veteránoknak és bátorságot öntött beléjük. 

Most és mindörökké (1953) 

1941, Hawaii. Prewitt közlegényt (Montgomery Clift), aki civilben ökölvívó volt, arra akarja kényszeríteni felettese, Holmes százados, hogy bokszoljon az egység színeiben. Mivel Prewitt már korábban elhatározta, hogy soha többé nem veszi fel a kesztyűt, nem engedelmeskedik a parancsnak. Ettől kezdve pokollá változik az élete. Közben a jóképű Warden őrmester (Burt Lancaster) szemet vet a százados feleségére, a kikapós Karenre (Deborah Kerr).  Még senki sem sejti, hogy néhány nap múlva bombák hullanak Pearl Harborra.

A főleg westernjei után ismert Fred Zinnemann a háborús veterán James Jones regényét vitte vászonra, de a film igazi sztárja Angelo Maggio közlegényt alakító Frank Sinatra volt, aki ekkor kapta első igazi nagy szerepét – pedig a forgatási szünetek alatt vett színjátszó leckéket Montgomery Clifttől, már amikor éppen mindketten józanok voltak. És igen, ez a film tette népszerűvé a Hawaii ingeket!

Híd a Kwai folyón (1957)

Hőseink japán fogságban lévő brit katonákról van szó egy burmai hadifogolytáborban, akiknek Nicholson ezredes (Alec Guinness) a parancsnoka. Ő elsősorban rendet akar és eredményeket, még akkor is, ha ezek az eredmények végső soron az ellenséget szolgálják – és ott van vele szemben Saito ezredes (Sessue Hayakawa), akit tényleg sikerül is lenyűgöznie a címbeli vasúti híd felépítésével, de milyen áron? David Lean, az angol történelmi filmek mestere, az Arábiai Lawrence és a Doktor Zsivágó rendezője, ezzel a munkájával hét Oscar-díjat hozott. Az egyiket természetesen Sir Malcolm Arnold kapta a klasszikussá vált zenéért – egy másikat érdekes módon az eredeti regény szerzője, Pierre Boulle vihette haza, aki még angolul sem tudott, az igazi forgatókönyvírók, Michael Wilson és Carl Foreman ugyanis feketelistán voltak a hidegháborús boszorkányüldözés miatt, mivel kommunista szimpatizánsoknak tekintették őket. 

Arábiai Lawrence (1962)

Kis túlzással mondhatjuk, hogy David Lean (a listán már szereplő Híd a Kwai folyón, Doktor Zsivágó) volt korának Steven Spielbergje, annyi hátránnyal, hogy ő angol volt, és jóval kevesebb filmet csinált. Az első világháború egy kevésbé ismert színterére, az Arab-félsziget zavaros viszonyai közé visz el ez a hétszeres Oscar-díjas, lélegzetelállító látványvilágú, epikus történelmi film. A valóban létezett T. E. Lawrence (Peter O'Toole fantasztikus alakításában) hőse a brit hadsereg térképész hadnagya az első világháborúban, aki mintegy véletlen kerül az oszmán birodalom ellen lázadó arab törzsek élére.

Na jó, nem annyira véletlen, az angolok sokat tettek azért, hogy kirobbantsák, majd fegyverrel lássák el a lázadást, és Lawrence feladata lett az egymással is háborúskodó arab törzseket szövetségbe kovácsolni, majd megindítani őket a törökök ellen. Mint tudjuk, sikerrel járt, és mint tudjuk, az arabok végül nem, vagy csak részben kapták meg jutalmukat a nagyhatalmaktól – de volt olajuk, és innen már mindegy is volt. Lean hihetetlen történelmi tablót rajzolt a kor adottságaihoz képest elképesztő munkával és eredménnyel.

A tábornok (1970)

George S. Patton (George C. Scott) elképesztő karakter volt: lovastisztként kezdte karrierjét, majd az I. világháború alatt az első amerikai tankparancsnok lett, később ő lett hazája páncélos doktrínájának kialakítója. Öttusázott, sőt olimpikon is volt, ezen kívül költő, pilóta, rendkívüli klasszikus műveltséggel bírt, több nyelven beszélt, miközben nyers és profán volt. A II. világháborúban az észak-afrikai hadszíntéren már egy hadtestet vezényelt, gatyába rázva az eleinte gyengén teljesítő zöldfülű amerikai katonákat. Franklin J. Schaffner (A majmok bolygója, Pillangó, A brazíliai fiúk) életrajzi filmje innen kíséri végig a rendkívül ambiciózus és agresszív parancsnok életét. Akit katonai sikerei egyre előrébb visznek, hogy aztán saját meggondolatlan tettei gáncsolják el.

A film, amelynek a forgatókönyvírója a fiatal Francis Ford Coppola volt, legnagyobb erénye, hogy képes Patton személyiségének összetettségét megragadni. Aki végtelenül hiú, harsány és otromba, de közben ókori klasszikusakat idéz, franciául cseveg, és kétségkívül inspiráló és hatékony vezető.

A szarvasvadász (1978)

Michael Cimino Robert De Niro, Christopher Walken és John Savage főszereplésével forgatott klasszikusában az alkotó a vietnámi háború poklába viszi – jó hosszú felvezetés után – átlagos kisember hőseit, egy bányászváros ukrán származású lakóit, miközben tartalmilag (a 3 órás játékidejű alkotásnak nagyjából csak a harmada játszódik igazi háborús közegben) és mondanivalóját tekintve is sokkal többé válik háborús filmnél. Cimino lélektanilag is pontosan mutatja be a három férfi három különféle reakcióját egy szélsőséges határhelyzetre,

akárcsak a szóban forgó trió tagjainak egymáshoz való viszonyát és a kapcsolat dinamikáját, változását. A híres oroszrulett-jelenet pedig önmagában is olyan zseniális, hogy már csak emiatt is érdemes lenne megnézni. A szarvasvadász úgy mutat be tökéletesen három ugyanonnan induló, mégis egészen máshova érkező emberi sorsot, hogy közben elkerüli mind a háborús propaganda, mind a háborúellenes humanista kiáltvány csapdáját – egyszerűen „csak” egy örök érvényű filmalkotás. 

A szakasz (1986)

Az ekkor Hollywoodban már befutott forgatókönyvírónak számító Oliver Stone rendezői bemutatkozásában saját vietnámi háborús élményeit mesélte el, alteregója pedig a háborúba önkéntesként jelentkező Chris Taylor (Charlie Sheen). Akinek sokat kell tanulnia mind az ellenségről, mind a saját hadseregéről, és ebben két veterán őrmester is segítségére van. A humánus Elias (Willem Dafoe) törődik az embereivel, vigyáz a civil lakosságra, míg a sebhelyes Barnesnak (Tom Berenger) és az embereinek semmi sem számít, hidegvérrel kivégzik az ártatlan civileket is.

Nem csoda, hogy a két harcedzett férfi egymás ellen fordul, és Chrisnek választania kell, melyik oldalra áll, a vietkongok pedig támadásba lendülnek. A hiteles és izgalmas, 4 Oscar-díjat elnyerő film azóta a vietnámi háború alapvetése lett, ráadásul elérte, hogy Charlie Sheent egy időre komoly színésznek tekintsék, de az igazi főhős itt az Eliast alakító Willem Dafoe, aki ezzel a szereppel robbant be. 

Schindler listája (1993)

Könnyű nem szeretni, de tisztelni és elismerni a valaha készült leglátványosabb Holokauszt filmet, hisz nincs is mit szeretni rajta. Nonstop borzalom és szenvedés az, amit látunk, és ugyan tudjuk, milyen sok embert mentett meg Steven Spielberg filmjének hőse, a nácikkal cimboráló, a zsidókban eleinte csak olcsó munkaerőt látó német iparmágnás, Oscar Schindler (Liam Neeson), ez a „sok” valójában egy nagyon apró csepp a több milliónyi zsidó és nem  zsidó áldozat között. A fekete-fehérben felvett megannyi szenvedés  - persze tudjuk, ott van a piros ruhás kislány is, talán kissé túlságosan is hatásos gesztusként – mögött egy nagyszerűen megszerkesztett és bravúrosan fényképezett történet és számos egészen rendkívüli alakítás áll, és a remek színészek közül is kiemelkedik Ralph Fiennes, mint a szenvtelen, szadista lágerparancsnok. Létező karakter valódi szokásáról beszélünk, aki a reggeli után félmeztelenül az erkélyéről a táborlakókra vadászgat bemelegítésként a „munkakezdéshez”. 

A rettenthetetlen (1995)

Lehetne sorolni - megtettük mi is - hogy hány történelmi pontatlanság és hiba van Mel Gibson rendezésében, de a lényeg az, hogy ez a film mindig is közönségkedvenc volt és lesz. Gibson 5 Oscar-díjat nyert vele, beleértve a legjobb filmnek és rendezőnek, illetve operatőri munkának járót is, ami azért elég szép szó, és újra divatba hozta a kék arcfestést. Amit persze hősünk, az angolok ellen harcoló skót felkelő, William Wallace valószínűleg nem használt, ahogy szoknyát sem hordott és francia királylánnyal sem kavart, az viszont biztos, hogy többször is legyőzte korának egyik legerősebb hadseregét és újfajta hadviselést vezetett be, amely a lovagiasság helyett a taktikát és a megfélemlítést helyezte előtérbe. És mindezt Gibson remekül ábrázolja a maga szokásos nagyzoló és enyhén szadista módján. 

Az angol beteg (1996)

Hát igen, gróf Almásy László valóban sivatagkutató és nyelvész volt, világlátott, nagy tudású ember, aki egyrészt nem volt olyan jóképű, mint az itt őt játszó Ralph Fiennes, másrészt a világháború alatt történetesen nem a briteknek, hanem a németeknek dolgozott, ha minden igaz, még gróf sem volt, és melegként nyilván nem folytatott viszont egy angol arisztokrata feleségével. Ha ezektől az apró részletektől eltekintünk, akkor Anthony Minghella filmje rengeteg izgalmat, fordulatot és szépséget kínál, annyi drámát, hogy az három másik filmnek is sok, és persze nagyszerű színészek csodás alakításainak sokaságát egy fantasztikus tájon. Nem is csoda, hogy a film készítői rendkívüli díjesőt tudhatnak magukénak: 7 Oscart (legjobb film, rendező, operatőr, női mellékszereplő, jelmeztervezés, hang, vágás és filmzene), valamint 5 BAFTA- és két Golden Globe-díjat. 

A bombák földjén (2008)

Az iraki háború során egy, egyre veszélyesebb feladatokat vállaló, adrenalin függő tűzszerész (Jeremy Renner) vezetésével működő osztag munkáját bemutató film összesen hat Oscart nyert, amiből a legfontosabb Kathryn Bigelow rendezőnőnek jutott – az első nőként a kategória történetében. Az osztag tagjai nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében,

mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket – és az illető rendszerint a közelből figyeli őket egy mobiltelefonnal a kezében, amely működésbe hozhatja a detonátort,  miközben társai bármikor tüzet nyithatnak az amerikaiakra. Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért hőseinknek belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk, de nem segít, vezetőjük megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről, társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést.

Szólj hozzá!

Bíbor szívek - egy pozitív vélemény [29.]

2022. augusztus 06. 20:04 - Fortress

purple_heart1.jpg

A kép forrása: IMDb

Úgy tűnik nagy divat lett földbe döngölni a Netflix új romantikus drámáját, a Bíbor szíveket (Purple Hearts), ám én ezúttal inkább egy pozitív véleményt fogalmaznék meg róla. Nekem ugyanis tetszett! Elismerem, hogy nem aspirálhat Oscar díjra és az évszázad drámája címet sem valószínű, hogy megkapja de egy szórakoztató, érzelmes és érdekes film, egészen jó alakításokkal. A rendezőnő, Elizabeth Allen Rosenbaum, könnyed stílusban dolgozta fel az alapsztorit, mely nagyon egyszerű:

... adott két fiatal: az énekesnő Cassie és a tengerészgyalogos Luke, akik érdekházasságot kötnek egymással, hogy egyikük a hadseregtől anyagi juttatásokat kapjon, másikuk pedig cukor-betegségének kezeléséhez támogatást tudjon felvenni. Az ilyen típusú, haszonszerzésre és csalásra épülő frigy teljesen törvénytelen és az amerikai jogszabályok szerint akár börtönnel is büntethető (ha kiderül). Kapcsolatuk tehát veszélyes és kezdetben üzleti jellegű, miközben a külvilág felé szerelmespárnak kell mutatniuk magukat. Csakhogy Luke-ot pár nap után Irakba vezénylik, ahol megsérül. Hazatér és Cassie ápolni kezdi, miközben felbukkan Luke apja is, aki gyanakodva szemléli az eltitkolt házasságot. Bonyolítja az egészet Luke zűrös múltja is, mely kábítószerezéssel teli és egy dílernek való tartozás miatt állandó fenyegetést jelent a párra nézve. Amikor a díler már Cassie édesanyját is veszélybe sodorja, Luke kitálal és bevallja múltját. Cassie erre megszakítja vele a kapcsolatot. A viharos "házasság" folytatása kérdésessé válik, de az egyértelmű lesz, hogy komoly érzéseket táplálnak egymás iránt és Cassie különleges és egyre sikeresebb számait Luke ihleti. A nézőt a film utolsó harmadában már főleg az érdekli: vajon lebuknak e és ha igen, milyen érzésekkel viseltetnek majd egymás iránt a későbbiekben?

A női főszereplő, a nagyon csinos, kolumbiai származású Sofia Carson remek számokkal, érzelmes zenékkel és egy egészen hiteles alakítással színesíti a cselekményt. A férfi főszereplő, az orosz felmenőkkel is rendelkező angol Nicholas Galitzine fess és sportos fiatalember, aki sármos eleganciával alakítja a szerelmes tengerészgyalogost. Valahogy tetszetős a párosuk, az ember szívesen nézi őket.

purple_heart2.jpg

A kép forrása: LINK

A film érdekessége a két világszemlélet ütközése is, hiszen míg a latin származású Cassie pacifista, toleráns, liberális gondolkodású, addig a fiú inkább konzervatív és a fegyveres harc híve. De felfedezik egymás értékeit és lassan, fokozatosan egymásba szeretnek. A lány által ìrt dalok egyre gyönyörűbbek, a bonyodalmak pedig végül egy meglepő fordulatot hoznak zárásként.

Kapunk romantikát, valódi érzelmeket, némi izgalmat és néhány meglepetést is. Élvezetes a sztori, egyszerű a script, jó a rendezés és elfogadhatóak az alakítások is egy gyönyörű, fiatal színésznő és egy jóképű, modell-alkatú fiatal színész játékával. Mi kell mèg egy szórakoztató ès romantikus filmhez?

fortress_logo_uj.jpg

 

1 komment
Címkék: Bíbor szívek

Kedvenc filmek az elmúlt évekből, évtizedekből [28.]

2021. december 31. 17:48 - Fortress

lista.jpg

A Fortress blog kedvenc filmjeinek - és a benne linkek formájában megjelenő kritikáink gyűjteményének - posztjával lépünk (lépek) az új korszakba (búcsúztatva 2021-et). Nem volt egy jó év 2021 és akkor még enyhén is fogalmaztam. De tekintsünk előre! Íme kedvenc filmjeim gyűjteménye hozzátéve: nem ezeket tekintem a filmtörténet legjobbjainak, csupán kedvenceimnek az elmúlt évekből, évtizedekből. Hogy egy-egy film miért került a kedvencek listájára, itt olvashatod:

  1. Remény rabjai (LINK) Mert egy őszinte és mély barátságot mutat be és a lelki túlélés örök receptjét tárja elénk egy fordulatos és életbölcsességekkel teli történeten keresztül. Az egyik legjobb film, amit valaha készítettek. A rendező: Frank Darabont (magyar származású), a két főszereplő pedig: Tim Robbins és Morgan Freeman. Saját kritikám itt olvasható.
  2. Kelly hősei (LINK) Mert gyermekkorom egyik legelső nagy filmélménye volt. Iszonyúan jó a sztorija és minden szövege. Szenzációsak a karakterei, a párbeszédei és látványosan, ám a megszokott panelektől eltérő módon ábrázolja a háborút, könnyed, vicces formában. Milliószor láttam. Főszereplők: Clint Eastwood, Telly Savalas (és még sokan mások). Saját kritikám: ITT
  3. Van, aki forró szereti (LINK) Mert ez a film igazi életörömöt áraszt három kivételes színész, Jack Lemmon, Tony Curtis és Marilyn Monroe utánozhatatlan és végtelenül szórakoztató játékával. 120 önfeledt perc Ajándékba, ezt adja a Some Like It Hot. Saját kritikám: TT.
  4. Utazók (LINK) Mert egy nagyon elgondolkodtató, sokrétegű történet önzésről, önzetlenségről, szerelemről, életről és halálról, Jennifer Lawrence és Chris Pratt főszereplésével. Amikor először láttam, hatása alá kerültem és elgondolkodtam az életemről, kapcsolataimról. Bár a film sci-fi "köntösben" készült (egy jövőben történő sok évtizedes hibernációs utazás középpontba helyezésével), inkább drámának nevezném. Saját kritikám: TT.
  5. Életrevalók (LINK) Mert egy gyönyörű történetet mesél el (mely valóságalapú) és bemutatja, hogy hogyan képes visszaadni valaki egy másik embernek az életkedvet. Megható, vicces és megrázó egyszerre. Francia film Francois Cluzet és Omar Sy főszereplésével. (Az Earth Wind & Fire, Boogie Wonderland című dala pedig nagyon feldobja az egészet.) Saját kritikám: TT.
  6. A nemzet aranya (LINK) Mert történelemrajongóként izgalmas egy olyan sztorin szórakozni, amely egy kincskeresést mutat be egy kalandokkal teli akció-orgia keretébe ágyazva. A főhős, Nicolas Cage történész és képzett katona egyszerre, aki az amerikai nemzet kincsét keresi. műfajban. Saját kritikám: TT.
  7. Összeesküvés elmélet (LINKMert szerintem Julia Roberts és Mel Gibson egyszerűen fantasztikusak ebben a furcsa történetvezetésű de meglepetésekkel teli thrillerben. Megunhatatlan klasszikus, mely a 90-es évek egyik legjobbja. (Amúgy a film 1997-ben készült.) Saját kritikám: TT.
  8. A Birodalom visszavág (LINK) Mert 1980-ban George Lucas egy olyan gazdag fantáziavilágot teremtett ezzel a filmmel, mely generációkat "szippantott magába" örök rajongóvá téve az olyan SW fanokat mint jómagam. Ezt a filmet láttam életem során legtöbbször. Ráadásul nem is értem miért imádom annyira; azaz dehogynem. Saját kritikámból megtudhatod.
  9. Kéjjel nappal (LINK) Talán ez a film a legkevésbé érthető tízes listámon, mert számomra meglepő módon nem aratott túl nagy közönségsikert a mozikban. (Az IMDb-n csak 63%-os.) Nekem mégis nagy kedvencem, mert pörgős, szórakoztató, jó dumákkal teli, amellett a Tom Cruise - Cameron Diaz páros óriásit alakít benne. Ha rossz kedvem van, ez a film mindig feldob (nem tudom miért). Saját kritikám: ITT.
  10. A sátán felemelkedése (LINK) Történelemmániásként és a korszak alapos ismerőjeként is tudtam tanulni ebből a filmből, mely bemutatja, hogy a világtörténelem legnagyobb tömeggyilkosa és diktátora, Adolf Hitler hogyan vált a világ mészárosává. Érdekes, izgalmas, megdöbbentő film, Robert Carlyle őrületesen jó alakításával. (Aki egyébként egyáltalán nem hasonlít a Führerre, viszont olyan átütően veszi le gesztusait és kisugárzását, hogy tökéletesen megidézi Hitlert.) Saját kritikám: ITT.
  11. Casino Royal (LINK) Mert az egyik legjobb James Bond film, amit valaha készítettek. Van benne stílus és elegancia is, amitől egyszerre lesz az akciófilmek Rolls-Royce-a és a látványos krimi-filmek legjobbja. A 25 eddig elkészült James Bond mozi legkülönlegesebb "darabja". Saját kritikám: ITT.
  12. Szerelem a Fehér Házban (LINK). Mert egy gyönyörű, szórakoztató és romantikus hangvételű történet, fantasztikus színészekkel (legalább harmincszor láttam). Jókedvre tud deríteni bárkit, mert valamiféle naiv jóindulatú kedvesség árad belőle. Saját kritikám: ITT.
  13. Kémek a Sasfészekben (1968) (LINK) Mert az egyik legjobb háborús kémfilm, ami valaha készült. Clint Eastwood és Richard Burton egy hihetetlen látványvilágot bemutató, havas hegyvidéken, az ausztriai Hohenwerfen várában küzdenek meg a nácikkal, hogy lebuktassák a németek kémhálózatát. Saját kritikám: ITT.
  14. Casablanca (1942) (LINKEgy Oscar-díjas gyönyörű, romantikus történet Kertész Mihálytól, Ingrid Bergman és Humphrey Bogart főszereplésével a második világháború idejéből. [link] Mind a cselekmény, mind a film készítése 1942-höz kötődik. Amihez a filmtörténet egyik legszebb dallam társul, az As Time Goes By. A filmről saját kritikám: ITT olvasható.
  15. A zongorista (2002) (LINKSzékhez szegező film, a holokausztról, egy valóságos személy, Wladyslaw Szpilman hihetetlen bujkálásáról a nácik megszállta Varsóban. Adrien Brody 2003-ban Oscart kapott alakításáért, tökéletesen megérdemelten. Saját kritikám ITT.
  16. Sherlock Holmes (2009) Látványos és izgalmas kaland-akció-vígjáték rengeteg humorral, a XIX. századi Anglia korhű bemutatásával és olyan "vitriolos" alakításokkal, mint Robert Downey Jr játéka. Saját kritikám: ITT olvasható.
  17. Sárkány csókja (2001) Pörgős akciófilm, de a script, illetve Jet Li, Tchéky Karyo és Bridget Fonda alakítása messze az átlag akcióorgiák fölé emeli. Nem beszélve a jól kidolgozott verekedésekről és üldözéses jelenetekről. Saját kritikám: ITT.
  18. Hölgyem isten áldja (2004) Kacagtatóan jó vígjáték, rengeteg helyzetkomikummal. Bár 1977-ben Herbert Ross rendező elkészítette a sztori első változatát (Marsha Mason és Richard Dreyfuss főszereplésével), számomra igazi szórakozást inkább a 2004-es második feldolgozás nyújt Patricia Heaton és Jeff Daniels kitűnő játékával. Saját kritikám: ITT.
  19. Bourne rejtély (2002), Bourne-sorozat. Akciófilm kategóriában az egyik legjobb, amit valaha készítettek, Matt Damon klasszikusa, a legelső Bourne-film. (Ezen kívül még 4 készült: a Supremacy [2004], az Ultimatum [2007], a Legacy [2012] és a balul sikerült Jason Bourne [2016]). A legelső pörgős és tele van nagyon jól megcsinált verekedésekkel. Látványos, izgalmas film, kiváló egész estés szórakozás. Nagy kedvenc számomra. Saját kritikám: ITT.
  20. Lovagregény (2001) Történelem, kaland és vidámság. Szórakoztató, középkorban játszódó sztori a Lovagregény, Heath Ledger főszereplésével. Saját kritikám: ITT.

Továbbiak:

A galaxis őrzői (2014), Snowpiercer (2013), Amerika Kapitány trilógia, Bad Teacher (2011), Tizedes meg a többiek (1965), Maflás (2012), Dave (1993), Hat nap 7 éjszaka (1998), World War Z (2013), Zsarulesen (1987) Szupercsapat (2010), Randiguru (2005), Egy becsületbeli ügy (1992), Ha ölni kell (1996), A bolygó neve halál (1986), Fortress (1992).

[ TOP10 Közös lista Fortress és Harper: 10 kiemelt kedvencünk ]

fortress_logo_uj.jpg

Szólj hozzá!

Free Guy - a menthetetlenül műanyag vígjáték [27.]

2021. augusztus 15. 11:32 - Fortress

Szinte a hihetetlennel határos, hogy a Free Guy című menthetetlenül műanyag "ízű" és harmatgyenge agymenést ugyanaz az ember (Shawn Levy) rendezte, aki a Vasökölt és az Éjszaka a múzeumban -t. Bár az alaptörténet kétségtelenül alkalmas arra, hogy mélyebb tartalmakat is belemagyarázzunk [mint például, hogy a film egy olyan virtuális világot idéz, melyben mindenki korlátok rabja, akár a való életben is és amelyek alól magunkat kell felszabadítanunk] a szájbarágós történet-vezetés, a gyenge poénok, a szinte gügyögősen lebutított karakterek, és a rengeteg közhelyes klisé visszafordíthatatlanul "zs" kategóriás IQ rombolássá teszik a filmet. 

free_guy1.jpg

Szinte éreztem, ahogyan a film végére két iskolatípust zuhantam észbeli képességeimet illetően, de inkább szomorúnak, mint csalódottnak éreztem magam, mert a mellettem ülő 14 éves lányomnak viszont (megdöbbenésemre) nagyon tetszett és eszembe jutott, hogy talán EZ a színvonal lesz ezentúl állandósított a mai fiataloknál, feledve az értékes és régi tartalmakat, valódi mondanivalókkal.

Túllépve azonban a műanyag-tengeren a részletekkel is gondban voltam: miért kell például homoszexuális stílusúnak feltüntetni egy szemmel láthatóan heteró és nőket szerető központi karaktert? (Ryan Reynoldstól mondjuk soha nem állt messze a "bugyi buci" stílus, melyet ki tudja miért mindig alkalmaz filmjeiben.) Aztán hogyan tudja váltogatni egy fiatal nő, hogy éppen kibe szeressen bele: a film első felében még Reynolds a nyerő, majd mikor megtudja, hogy értékes bensőjét kollégája adja, akkor hirtelen abba lesz szerelmes. Végül miért keverik az egészbe a mesterséges intelligenciát, melyet minimál szintű informatikai tudással sem kever senki össze a játékok NPC figuráival (NPC = Non-Player Character)?

A Free Guy kétségtelenül nem az igényesek filmje, de a gyerekeknek ideális arra, hogy popcornt majszolva elcs<>sszenek vele két órát (és a saját lányomra gondolva azoknak is jó választás, akiket könnyen lenyűgöz a látvány-, és színkavalkád, .. amiből van bőven a filmben). Számomra viszont az egyik leghosszabb két óra volt, amit valaha moziban töltöttem.

fortress_logo_uj.jpg

 

2 komment
Címkék: Free Guy

The Suicide Squad 2 [26.]

2021. augusztus 09. 16:05 - Fortress

Már 5 éve annak, hogy 2016-ban először a mozikba került David Ayer Öngyilkos osztaga Will Smith, Margot Robbie, Ben Affleck és Jared Leto főszereplésével, mégpedig sok helyen zajos-, de többnyire inkább közepes sikert aratva (IMDb: 5,9/10). Mégis kialakult a témának egy sajátos rajongótábora, mely életre hívta a 2021-es második részt is.  suicide1.jpg

Kép forrása: theimportantenews.com

A második epizód, ha lehet még inkább vegyes érzéseket kelt a nézőben, bár egyelőre nagyobb sikernek tűnik az első résznél, legalábbis mozipénztáraknál és az IMDb-n, ahol most 7,6/10 pontnál jár. Természetesen vannak pozitívumok és negatívumok is (már ha értékelni akarjuk a végeredményt).

Egyértelmű pozitívum például a karakterek színessége: láthatunk golyóálló cápaembert (akit mellesleg az eredetiben Sylvester Stallone "szinkronizál"), van két lábon járó menyétember, főszerepet kap az izomember John Cena (Peacemaker), a vezéregyéniség (Will Smith helyettesítő) Idris Elba, a kigyúrt Joel Kinnaman, (mint Flag ezredes) és természetesen most sem maradhat ki a produkcióból a szexin őrült Margot Robbie sem (Harley Quinn szerepében). Pozitívum a sok akciójelenet is, melyek többsége véresebb, mint az első rész esetében és főleg Margot Robbie -hoz kapcsolódik.

suicide2.jpg

A cápaembertől bevallom a hideg kivert. Megérne egy külön filmet. A kép forrása: dailyresearchplot.com

Ugyanakkor negatívumok is akadnak: mindjárt itt van az alaptörténet, mely sajnos kicsit "ZS" kategóriát idéz a főgonoszként elővezetett óriás tengeri csillaggal. Nagyon gáz a pötty-dobáló pasi is és a végkifejletként kieszelt idiótaság a patkányokkal, melyek végül felzabálják a csillagot. Erre már nehéz bármit is mondani. Viszont kárpótol bennünket Margot Robbie, aki tényleg fergeteges ezúttal is. Idris Elba ugyanakkor csak hézagosan pótolja az ösztönösen eredeti Will Smith-t, miközben a többiek tökéletesen feledhetőek.

Ami a Suicide Squad -ban tetszetős az a pörgés, a látvány, a lazaság és a rengeteg marháskodás, melyektől annyira rossz az egész, hogy az már jó! Ha értitek mire gondolok. De hazudnék, ha azt mondanám nem unatkoztam néhol és hogy nem idegesített néhány jelenet. Ám mindent egybevéve azt is el kell ismerjem, hogy mégis szórakoztató 132 percben volt részem és bár néhányan kimentek a moziból (úgy a film felétől) én maradtam és végül is nem bántam meg.

suicide3.jpg

Értékelésem gyengécske 50%, az is csak Idris Eléba, Margot Robbie és az akciójelenetek miatt, melyek nekem nagyon bejöttek (nem beszélve a cápaemberről).

50szazalek.jpg

fortress_logo_uj.jpg

vonal2.jpg

Hasonló filmes posztjaink: Az öngyilkos osztag 2., Dzsungeltúra,  Idő (Old). Jeges pokol,  Fekete Özvegy, Halálos iramban 9. Hang nélkül 2 [kritika] Mortal Kombat (2021), Greenland kritika, Hét nővér - akció-scifi, Kémek hídja, A helyőrség kritika, A láthatatlan ember (2020), A 12 legjobb háborús film, Az igazi Rocky Balboa, A halál 50 órája (1965), A 25 legfélelmetesebb horror,

 

 

Szólj hozzá!

Dzsungeltúra - családi fantasy [villámkritika] 25.

2021. augusztus 07. 11:30 - Fortress

A rendező, Jamue Collet-Serra a Viasztestek, a Non-stop, a Zátony és a The Commuter sikere után idén egy fura stílusú "Karib tenger kalózai" hangulatot és látványvilágot idéző zagyva családi-fantasy -val lepte meg a világot, melyhez megnyerte a még mindig nagyon szép Emily Blunt és bohóckodni szerető Dwayne Johnson részvételét is. A végeredmény egy látványos, bár kissé feledhető és gagyi vígjáték lett unalmas történettel ám jónéhány lenyűgöző felvétellel és képkockával.  

dzsungeltura1.jpg

Az alapsztori lényege egy bizonyos különleges fa felkutatása - tűzön-vízen, kalandokon és üldözéseken keresztül - az Amazonas mentén (1916-ban) abban a reményben, hogy annak virága különleges gyógyítóerővel bír. A fa és virág felkutatására induló "verseny" résztvevői: egy kissé őrült német arisztokrata (és katonatiszt) a katonáival (illetve tengeralattjárójával) és a csinos tudósnő, Lily (Emily Blunt) az öccsével, akik az Amazonas-menti hajóst, bizonyos Franket (Dwayne Johnsont) bérelik fel a helyszínre jutáshoz. A német Joachim herceget Jesse Plemons alakítja. Az egész sztorit rengeteg misztikum itatja át, mivel egy régen halott (de újraéledni képes) 16. századi spanyol hódító (konkvisztádor) is érintett a dologban, akinek neve: Aguirre (Edgar Ramirez). A 400 éve halott és elátkozott férfi mindent megtesz Lily és Frank feltartóztatására, így a cselekmény afféle "Karib tenger kalózai" kettő pont nulla jelleget ölt, kb a film felétől.

dzsungelt2.jpg

A történet első része még poénokkal teli és eredetinek mondható (bár ezek kicsit elöltetettek [mármint a poénok]), kapunk izgalmas képsorokat, lenyűgöző, Amazonas-menti képkockákkal, később azonban egyre bugyutább lesz a sztori és átmegy egy felturbózott CGI mesébe. Dwayne Johnson végig-marháskodja a filmet, ami jól áll ugyan neki, de ez kevés ahhoz, hogy emlékezetessé tegye a végeredményt. Emily Blunt 38 éve dacára szexibb, mint sok 20 éves színésznő, noha a filmben gondosan ügyel ennek elrejtésére (nagyjából egyetlen egyszer sem mutat semmit nőiességéből, mintha zsákruhában tolná végig).

60_szazalek.jpg

A Dzsungeltúra egy szerethető, habkönnyű vígjáték gyenge poénokkal, rengeteg CGI képkockával, de élvezetes jelenetekkel és néhol kifejezetten lenyűgöző látvány-világgal (mely a film második felében kifejezetten "Karib tenger kalózai" utánérzést okoz). Elsősorban a könnyed szórakozást kedvelő, kalandfilm-, és fantasy fanoknak ajánlom, akik szívesen behúzódnának egy hűs, légkondis moziba 127 perc bugyuta, de önfeledt szórakozásra. Értékelésem: 60% (jóindulattal).  fortress_logo_uj.jpg

2021.08.07.11:29

Szólj hozzá!
Címkék: dzsungeltúra

Idő - Shyamalan új filmje a mozikban [24.]

2021. július 29. 22:55 - Fortress

Manoj N. Shyamalan, indiai származású amerikai rendező sajátos hangulatú és témájú filmekkel vált híressé (Hatodik érzék, Jelek, A falu, Lány a vízben, Üveg ... stb). Ezúttal sem hazudtolta meg önmagát: egyedi filmet készített, önállóan írta meg a forgatókönyvet, majd rendezte meg az Időt (eredeti címe: Old). A történet a rejtélyek és a pszichológia sajátos elegyével teremt különleges atmoszférát, melyben lassan építkező módon ismerjük meg a főbb karaktereket. A középpontban 7 felnőtt és 4 gyerek áll, akik egy gyönyörű trópusi nyaraló-paradicsomban egy elvarázsoló és világtól elzárt partszakaszra utazhatnak, afféle "nyaralás a nyaralásban" ajánlat részeként (a szállodától). Vannak köztük egyedülállók és családok is, így meglehetősen vegyes kis csapat áll össze.

ido_1.jpg

A kép forrása: evoke.ie

Akad a csoportban beképzelt szívsebész (cicababa feleséggel), párkapcsolati válsággal küszködő és válást tervező házaspár (kisgyermekekkel), ázsiai ápoló mégpedig pszichológus társsal és egy magányos színes-bőrű énekes-sztár. Meg természetesen gyerekek részint a sebészéknél, részint a válófélben lévő párnál. Az egyes karakterekről sorra megtudunk ezt-azt, ám bemutatásukra nem áldoz sok időt Shyamalan, hogy több idő jusson a furcsaságok egyre félelmetesebb és groteszkebb előtárására. A meghökkentő esetek pedig jönnek sorban és körvonalazzák a valós helyzetet: a part mintha elátkozott lenne, megváltoztatja az embereket és kizökkenti az időt is, amely sokkal de sokkal gyorsabban telik ezen a helyen. Ráadásul elmenni sem lehet, mert aki megpróbálja -  az egyetlen oda vezető szurdokon keresztül - az fejfájással rögtön visszakerül a part homokjára.

Persze van olyasmi, ami összeköti a karaktereket, de a szereplők nem jönnek rá erre. A rendezés csak a film utolsó szakaszában adja meg a magyarázatot mindenre, mely szerencsére nem valamiféle misztikum, hanem racionális indoklás. (Bár csak részben az, részben kicsit science fiction is. De nyilván nem árulhatom el.) 

ido_2.jpg

A kép forrása: designerwoman.co.uk

Manoj N. Shyamalan mestere a feszültség fokozásának, a rejtélyek adagolásának, a különleges légkör megteremtésének és az egyedi karakterek furcsa párbeszédekkel történő bemutatásának. Ezúttal azonban többi munkájához képest kicsit elnagyolja a dolgokat: a "Jelek" című legjobb rendezésében megfigyelhető váratlan fordulatok sora, a fanyar humor, az eredetiség és az utánozhatatlan karakterisztika elmaradnak sajnos. Az egyes figurák közt kevés az érzelmekkel és valós konfliktusokkal teli kapcsolat. 

Ami az alakításokat illeti, csupán Vicky Krieps és Rufus Sewell nyújtanak az átlag felett, de ők sem túl sokkal. Egyikük az öntelt szívsebészt, másikuk pedig a férjét elhagyó családanyát hozza. A helyszín valóban mesés, a hangeffektek csak közepesen idegesítőek.

Szokása szerint Shyamalan megjelenik a filmben, mégpedig itt is egy kevéssé fontos szereplőként. Összességében az Idő egy egyszer nézős, nem különösebben látványos és sajnos nem is nagyon emlékezetes thriller, mely leköt ugyan bennünket, de nem kelt visszhangot emlékezetünkben. Értékelésem 60%, amit nagyon fájóan adok, mert például a Jeleket simán 90% -ra értékeltem és tudom, hogy Shyamalan a legjobb ma élő rendezők egyike. Csak most valahogy nem jött ki neki a lépés. No, majd legközelebb.

60_szazalek.jpg fortress_logo_uj.jpg

 2021.07.29.22:54

Szólj hozzá!
Címkék: Idő Shyamalan

Jeges pokol - Liam Neeson kamionsofőrként akciózik [23.]

2021. július 28. 15:24 - Fortress

A legnagyobb nyári hőségben üdítő dolog volt beülni egy hűs moziba és jeges jelenetekkel teli akciófilmet nézni a most 69 éves de még mindig jó formában lévő Liam Neesonnal. Ezúttal Jonathan Hensleigh, - a korábban zseniális forgatókönyveket készítő, majd rendezői babérokra törő direktor - egy pörgős, végig nagyon izgalmas és a helyszínek miatt különleges akcióthrillert készített.

jegespokol1.jpg

A kép forrása: vidhome.club

A történet lényege alig néhány mondatban leírható. Aki nem szeretné tudni miről szól a film, az a bekeretezett részt ugorja át és folytassa a posztot az alatta következő részekkel.

A cselekmény helyszíne Észak-Kanada (közel az északi sarkhoz), ahol egy gyémántbányában végzetes beomlás miatt 26 ember reked egy üregben, melyben csak 30 órára elegendő levegő van. A megoldás: egy 25 tonnás fúrófej helyszínre szállítása (és a túlélőkhöz való lefúrás), ám az eszköz helikopterekkel, repülőkkel nem vihető a bányához (megfelelő leszállóhely hiányában). Marad a kamionokkal való transzport egy jégmezőn keresztül (mely bármikor, bárhol beszakadhat). A feladatot hárman kapják egy 200 ezres fődíj ígéretével, melyet az kap majd, aki teljesíti a küldetést (három kamion 3 darab fúrófejet visz ugyanis, mert ha kettő be is szakad, egy talán célba ér). Az egyik "versenyző" Mike (Liam Neeson), aki szellemileg problémás de szerelőként tehetséges öccsével indul a "túrára", a másik két kamionos pedig egy csinos de rutinosan vezető bennszülött lány, Tantoo (Amber Midtunder) és a szakma nagy öregje, Goldenrod (Laurence Fishburne). Feladatuk valóban kőkemény: a kamionok alatt bárhol beszakadhat a jég ráadásul egy váratlan ellenség is felbukkan, aki mindent elkövet a küldetés meghiúsításáért. Mindeközben kiderül: a bánya vezetői is jócskán sárosak, mert kikapcsoltatták a veszélyt jelző érzékelőket a tárnákban. Az izgalmak egyre fokozódnak, mert a bányában minden perccel csökken a levegő és a tét 26 ember túlélése. Kérdés: időben odaérnek e a fúrófejjel?

Az alaptörténet nem túl bonyolult tehát, bár tartogat meglepetéseket és fordulatokat is. Ami nekem nagyon tetszett az egészben az a film ritmusa, rendezése és az izgalmakat folyamatosan adagoló forgatókönyve. A néző érdeklődése ugyanis állandóan biztosított, mert minden jelenet érdekes és felvet újabb és újabb kérdéseket. Hogyan lehet úgy áthajtani egy 80 centi vastag jéggel borított területen, hogy a 30 tonnás kamionunk ne szakadjon bele? Ki az a figura valójában, aki a kamionosok levesébe köp? Túléli e Mike és Tantoo az egészet, illetve mi lesz Mike öccsével? A legfőbb kérdés pedig: összejön e hihetetlennel határos bravúr, a bányászok megmentése?

jegespokol2.jpg

A kép forrása: thetimes.co.uk

Az akciójelenetek egyszerűek, nincsenek hihetetlenségek, túlzások, mesébe illő trükkök, CGI képsorok, mégis izgalmas minden scene. Kapunk drámát, kamionos versenyt, jégbe szakadást, bunyót Neeson módra és Mad Max -es üldözést, csak éppen havas közegben (nem a sivatagban). Ugyan a legfőbb karakter, Mike nincs éppen alaposan bemutatva, annyit mégis megtudunk róla, hogy mindenáron  megoltalmazza öccsét és nagyon ért a kamionokhoz. Liam Neeson tökéletes a szerepre, nem érezni játékán a majd 70 évet vagy a megfáradtságot. Bár nemrégiben azt nyilatkozta, hogy több akciófilmet már nem vállal, a Jeges pokol még épp hihetően fért bele repertoárjába (sőt szerintem még mindig lehet néhány jó éve, ha már Clint Eastwood 88 évesen eljátszhatta a csempészt [nem is rosszul]).

75_szazalek.jpg

A Jeges pokol (The Ice Road) nem az évszázad filmje és Oscarra sem számíthat jövőre, mégis egy szórakoztatóan izgalmas akcióthriller, 109 percnyi izgalommal. Simán megéri egy mozijegy árát. Értékelésem: erős 75%.

fortress_logo_uj.jpg

5 komment

Fekete Özvegy a mozikban [villámkritika] 22.

2021. július 21. 21:26 - Fortress

Nagy Marvel rajongóként már nagyon vártam a Fekete Özvegy című spin off rész mozis bemutatóját, már csak azért is, mert kíváncsi voltam arra, hogy vajon milyen filmet készít majd egy női rendező (Cate Shortland) egy szintén női karakterről, a Marvel Universe talán legmarkánsabb női szereplőjéről, Natasha Romanoffról.

fekete_ozvegy1.jpg

A kép forrása: forbes.com

Összességében nem csalódtam, bár a végeredményt illetően több problémám is akadt és a végső értékelésem sem lett kiemelkedő. Az általam leginkább elfogadott "10 legjobb Marvel film" listájára (melyet a film-kritikus blog jegyez) mindenesetre nem fért fel. De nézzük a részleteket, előbb az alapsztorival, melyet ha nem akarsz ismerni, ugord át a bekeretezett részt:

Mivel a korábbiakból már tudni lehetett, hogy az említett hölgy, miss Romanoff orosz kémként kezdte pályafutását, valamiféle oroszországi gyermekkort vizionáltam a történet kezdetére, így nagyon meglepett, hogy a sztori az amerikai Ohio államban indul (1995-ben). A kis Natasha (és húga) ugyanis egyszerű amerikai tiniként bukkan fel, bár orosz származású nevelőszülők oldalán. Később a "család" szétszakad: a Kubába való kimenekítésüket követően a kamaszlányok - Natasha (Scarlett Johansson) és Jelena (Florance Pugh) - egy titkos orosz bázisra, a "Vörös Szobába" kerülnek, hogy kémekké képezzék ki őket, a szülők pedig Melina (Rachel Weisz) és Alexei (David Harbour) folytatják korábbi szolgálatukat. Az eseménysor itt ugrik néhány évet és ott folytatódik, hogy a lányok már jól képzett kémek (illetve gyilkosok), akik egyszer csak szembefordulnak egykori kiképzőjükkel a lelketlen Dreykovval (Ray Winstone). Céljuk: felszabadítani a többi özvegyet, - akik valamiféle elme-irányítás alatt szolgálják a Vörös szobát (és Dreykovot), ami alól csak egy bizonyos vörös por vonhatja ki őket - illetve meg akarják ölni Dreykovot. A harcban segíti őket az általuk börtönből kiszabadított apjuk Alexei, viszont meg kell küzdeniük Dreykov félig robottá tett lányával Antoniával (Olga Kurylenko). A végső összecsapás mind helyszínét, mind részleteit illetően parányit gagyi ugyan, de legalább happy end. Ennyi kábé nagyon tömören a sztori váza.

Ami a film értékelését illeti, az általánosan ismert négyes szempontrendszer szerint (vagyis: alapsztori, rendezés, színészi teljesítmények és látványvilág) az alapsztori közepes színvonalú, a rendezés valamivel jobb az átlagosnál, a színészeknél akad figyelemreméltó alakítás, a látványvilág pedig elég cool (talán ez a legjobb a négyből). Összesítve közepesnél valamivel jobb a film.

fekete_ozvegy2.jpg

A kép forrása: theflaz.com

Nézzük picit részletesebben: az alapsztori nem túl fantáziadús, mi a fr@ncot akar Dreykov, miért olyan nagy szám minden özvegy, miért egy magasban lebegő bázis a "vörös szoba" (semmi értelme és hatásvadász módon gagyi is) és végül miért nem kapunk magyarázatot arra, hogy Natasha Romanoff végül is miért emelkedik ki képességeiben az özvegyek közül (annyira, hogy bosszúálló legyen [...egyedül ő]). Bennem hiányérzetet okoz, hogy mindezekre nem kapok választ.

A rendezés nem viseli magán egy tipikusan női rendező kézjegyeit, sőt néhol kifejezetten kemény és pörgős jeleneteket kapunk (ami tényleg jót tesz a filmnek). Ami a színészeket illeti: Scarlett Johansson hozza  formáját (még mindig bombázó), de számomra a kishúg, a 25 éves Florence Pugh a pozitív meglepetés illetve az apa szerepében David Harbour, akik nagyot alakítanak. Főleg a 190 centis Harbour, akinek kábé az összes humoros jelenetet is köszönhetjük. Végül nézzük a látványvilágot: kétségtelenül ez a film erőssége és a tempó. Ez a két dolog rendben van a Fekete Özvegyben: látványosak az üldözések, a verekedések, a helikopteres jelenetek és pörgős az egész, sehol nem ül le a sztori.

feketeozvegy3.jpg

Ami a negatívumokat illeti: már említettem párat, ilyen az alaptörténet ötlettelensége, a fordulatok és meglepetések hiánya, illetve néhány gagyiság, mint a lebegő vörös szoba. Rachel Weisz az anya szerepében - és mellesleg a való életben James Bond (Daniel Craig) feleségként - kissé fáradt és enervált jelenség a filmben. Bár a 2012-es Bourne hagyatékban (42 évesen) még dögös démon, a Fekete Özvegyben, 51 évesen nagyon megfáradt nő benyomását kelti. Ugyancsak érthetetlen Olga Kurilenko erőltetése is, mert egyébként szerintem jó színésznő, de ezúttal egy szinte statiszta szerepet kap, azt is kőarcú biorobotként.  60_szazalek.jpg

Mindent egybevéve a Black Widow egy közepesnél jobb akciófilm, de egyszer nézős darab és messze van a Marvel élvonalában lévő filmektől (Vasember 1., Thor Ragnarök, Bosszúállók - végtelen háború, Galaxis őrzői 1.). Számomra azért megérte egy mozijegy árát, de az IMDb 6,9-es értékelésénél gyengébbnek érzem. Nálam 60% -os. (07.21.21:26)

fortress_logo_uj.jpg

Szólj hozzá!

Fehér pokol - farkasos, megfagyós filmélmény a kánikulában [21.]

2021. június 29. 23:02 - Fortress

Mivel már napok óta 30 fok feletti hőmérsékleteket tapasztalunk (sőt volt már 36-37 fok is árnyékban), érdekes élményt jelenthet lehűteni magunkat a Fehér pokol (The Grey) című izgalmas és hátborzongató thrillerrel, mely -20 fokos időben játszódik. A sztori Ian MacKenzie Jeffers novellájára épül, mely eredetileg "Ghost Walkers" címen jelent meg (2011 körül). 

feher_pokol1.jpg

A film műfaja körül van némi polémia, hiszen például a Rotten Tomatoes szerint dráma és kalandfilm (az IMDb-n ehhez még pluszban akciófilm is) ám szerintem simán inkább thriller, hiszen a műfajnak nevet adó "thrill" azaz borzongás/izgalom/remegés 100%-ban igaz a történetre. 

Mackenzie Jeffers novellájából Joe Carnahan készített forgatókönyvet és a rendezést is bevállalta, így a Fehér pokol voltaképp az ő "gyermeke" lett. Persze meg kellett nyerni az egészhez az akkoriban már 59 éves Liam Neesont is, ami a lehető legjobb döntés volt a készítők részéről, lévén, hogy Neeson zseniális lett a szerepében. A Fehér pokol olyan film, ami a maga nyomasztó és ütős hangulatával sokáig "benne marad" a nézőben. Egyszerre izgulunk a legfőbb karakterekért, kutatjuk a menekülés lehetőségeit (az "úristen én mit tennék ebben a helyzetben" érzéssel) és gondolkodunk el a főhős, John Ottway (Liam Neeson) sorsán, hihetetlen élni akarásán. 

feher_pokol2.jpg

Még egyszer harcba szállok, Megvívom az utolsó nagy csatát, Ma élek és meghalok, Ma élek és meghalok. ["Once more into the fray, Into the last good fight I`ll ever know. Live and die on this day."] Az idézet eredete ismeretlen, de a filmben többször elhangzik, a főhős szájából, aki szerint édesapja mondogatta ezt halála előtt.

Aki még nem látta a filmet és nem kívánja ismerni a sztorit, az ugorja át a bekeretezett részt és folytassa az utána következő bekezdéssel a posztot.

Az alaptörténet lényege, hogy Alaszkában vagyunk, ahonnan egy ipari telep munkásai épp hazatérnek repülővel. Köztük van a magánéleti válsággal küzdő, felesége elvesztése (halála)  miatt szenvedő (sőt öngyilkosságot is fontolgató) John Ottway is, aki nem olajfúróként van jelen, mint a többiek, hanem vadász, aki a telep munkásait védi nap mint nap a fel-fel bukkanó farkasok kilövésével. A körülmények mostohák: a munkások faragatlan, vad, öntörvényű fickók, az időjárás pedig iszonyúan embert próbáló, mínusz 20 fok alatti. A táj vad és veszélyes, sok száz kilométeren át kihalt és hatalmas, vérengző farkasokkal teli. Ha van hely a Földön, ahol nagyon nem tanácsos lezuhanni egy repülővel, akkor ez olyan hely. Sajnos azonban mégis ez történik, a repülő váratlanul lezuhan és a továbbiakban 7 túlélő sorsát követhetjük nyomon. Ottway (Liam Neeson) élükre áll és elhatározza, hogy lakott területre menekíti a kis csapatot. A gond ott van, hogy a repülő épp egy farkascsorda odúja közelében ért földet, így a túlélők az emberevő fenevadak vadászterületén tartózkodnak. Gyaloglásuk a gép roncsaitól a biztonság felé lázálommá változik, mert a farkasok folyamatosan támadják és gyilkolják őket. Közben iszonyú a hideg, van aki megfagy, van aki egy folyóba fullad a farkasok elől való menekülés közben és többen a támadó vadak áldozataivá válnak. Kérdés: ki éli túl és a szívós Ottway vajon hazajut e épp bőrrel? Személy szerint végig izgultam az egészet, de közben kicsit bosszankodtam is, mert én bizony másként csináltam volna. A menekülők nem maradnak szoros összefogásban (körben) és nem alkalmaznak vas eszközöket (hosszú vasrudakat például vagy akár ütésre alkalmas acél "botokat") - bármit a gép roncsai közül - melyekkel távol tarthatnák a támadókat. Plusz kicsit túlzásnak éreztem a farkasok túl-misztifikálását és méreteit is. Ám ezekkel együtt is a frász kitört (őszintén szólva) a film mind a 117 percében. 

Ennyit a sztoriról és most jöjjön az értékelés: Carnahan iszonyúan nyomasztó légkört teremt, tele feszültséggel és izgalommal. A néző együtt retteg, fél és reménykedik a főszereplőkkel, szinte köztük menekül maga is a hatalmas hóban. A színek folyamatosan egy naturális, szürke világban tartanak bennünket, ami valóban a pokolhoz hasonlatos (ahogyan a magyar cím-változat is jelzi). 

feher_pokol3.jpg

A kép forrása: movietank.blog.hu

A karakterek jól megválasztottak: a túlélők közt akad vidám laza fickó és csöndes családapa is, nem beszélve a mindig, minden túlélő-csoportban megtalálható örök kötekedőről. Ottway ebben a csapatban a józan hang, a tapasztalt túlélő és a mindenkit biztató vezető. Neeson nagyot alakít, a magánéleti válságát és harcos küzdeni akarását is színesen megjelenítve.

A filmet végignézve kanadai tájban gyönyörködhetünk (nem alaszkaiban), lévén hogy a jeleneteket Vancouver környékén vették fel. A nézőt elvarázsolja a havas, fenyvesekkel teli, elhagyatott vidék, mely egyszerre szép és ijesztő is. Nekem folyamatosan az járt a fejemben, hogy "csak ilyen helyzetbe ne kerüljek soha" és hogy mennyire borzalmas halál is az, amikor az embert farkasok tépik szét. A film pontosan ezeket az érzéseket emeli ki, amihez az utolsó pillanatáig küzdeni kész nagy harcos gondolatait is megkapjuk: örök útravalóul a reménytelen helyzetekhez.

Elég sok a véres jelenet, bár igazából aránylag kevés a direktben arcunkba nyomott vér-masszás borzalom. Azért ütős az egész, súrolja picit a horror határát is. A zárás ránk bízza a főhős sorsát, de én úgy vélem Ottway (Neeson) a csorda alfájával vív meg a végső jelenetben és legyőzi végül. 

80szazalek_1.jpg

A sztori alapvetően hihető és hátborzongató. A Fehér pokol többször nézős, masszív izgalom-orgia, ami még pluszban el is gondolkodtat: egy olyan ember harcol leginkább az életéért, aki korábban eldobni akarta azt? Vajon mindannyian így lehetünk ezzel: panaszkodunk, szenvedünk, de ha kell és valóban fontos, akkor igenis harcolunk önmagunkért? Már csak EZÉRT az egyetlen dologért is érdemes a Fehér poklot megnéznünk, mert nagy érdeme, hogy ilyen gondolatokat felszínre hoz. Értékelésem: 80%

A képek forrása: https://www.filmkatalogus.hu/A-feher-pokol--kepek-f29766

logo2_fortress_blog.jpg 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása