Steven Spielberg különleges kémfilmet készített 2015-ben Bridge of Spies címmel, mely nálunk tükörfordítással "Kémek hídja" címen került a mozikba. Az alaptörténet megtörtént eseményekre épül: 1962 február 10-én a nagy nyilvánosság kizárásával, titkos kémcsere zajlott Berlinben a nyugati és keleti zónákat összekötő Glienickei hídon (mely a Havel folyón ível át és a szovjet megszállású Kelet-Berlin, illetve az amerikai támogatottságú Nyugat-Berlin közt húzódott). A "kémek hídjaként" emlegetett építmény a hidegháború alatt összesen három kémcserének adott helyszínt, ám ezek közül a filmben feldolgozott, 1962-es eset volt a legspeciálisabb.

A fogolycsere különlegességét egyrészt az adta, hogy egy polgári személy, egy zseniális ügyvéd, James Donovan hozta tető alá, másrészt, hogy valójában kettős cserét jelentett, mert Donovannak köszönhetően nem csak egy U-2 es kémrepülő pilótáját, Francis Gary Powerst kapta vissza az USA - Rudolf Ivanovics Abel szovjet kémezredesésért cserébe - hanem  Frederic Pryor amerikai egyetemistát is. Donovan, akit a filmben Tom Hanks alakít (mégpedig elképesztően jól), mindvégig központi figura, az eseményeket valójában az ő "szemeivel" látjuk. Az ő érdeme három ember életének megmentése, hiszen Abel ezredes mellett a két amerikai szabadságát (és életét) is ő adja vissza. (Tegyük hozzá: az amerikai egyetemistát nem a kémek hídján, hanem a híres átkelőponton, a Checkpoint Charlie -nál adták át a CIA embereinek.)

A Kémek hídja egy nagyon jó script alapján megrendezett,elgondolkodtató és látványos dráma, mely egyszerre több műfajba is beleillik, így dráma mellett krimi és kicsit akció-thriller is (természetesen a "kémfilm" kitétellel). Lassú tempóban indul Donovan bemutatásával a film: megismerjük a 46 éves New Yorki ügyvédet, látjuk precizitását és idealizmusát, mellyel védenceit képviseli, miközben mindent megtesz képviseletükért. (Itt azért megjegyezném: a 2015-ben már 59 éves Tom Hanks majdnem túl öreg a karakterhez. Ugyanakkor pont éltesebb kora miatt bölcsebb és megfontoltabb figurává teszi Donovan alakját.)

Az alaptörténet több szálon fut: az egyik, Powers repülő-százados sztorija, akit 1960 májusában Jekatyerinburg felett lőnek le a szovjetek, miközben képeket készít nagy magasságban a szovjet katonai objektumokról. A repülőtiszt azonban sikeresen katapultál, ám rögtön orosz fogságba kerül. A második szál a szovjet kém, Abel ezredes sztorija, aki lebukik az Egyesült Államokban és bíróság elé kerül. Őt védi Donovan és éri el, hogy halálbüntetés helyett "csak" hosszú börtönbüntetést kapjon. A harmadik szál maga Donovan, aki kezdetben Abelért, majd a fogolycseréért küzd Berlinben.

A film legértékesebb és legérdekesebb jelenetei az 1961/62-es Berlinben játszódnak, ahol látjuk a berlini fal villámgyors felépítését, az őrtornyokat, a két városrészt elválasztó kerítés-, és falrendszert és az átszökésre vállalkozók agyonlövését (szovjet mesterlövészek által). Abban a jelenetben, melyben Donovan vonaton érkezik Berlinbe, az ablakból kinézve látjuk - mégpedig az amerikai ügyvéd szemével - a hihetetlen látképet a fallal és az azon éppen átmászni próbálkozók agyonlövésével. (A film egyik legjobb jelenete.) Később ott vagyunk Donovannal akkor is, amikor engedéllyel, gyalog megy át Kelet-Berlinbe egy szigorúan ellenőrzött átkelőponton, kelet-német katonák kontrollja után. Odaát aztán a szovjet övezetben egy utcai rablóbanda ellopja kabátját, fűtés nélküli lakást kap (a tárgyalások idejére) és megtapasztalja a keleti városrészben tapintható nyomort.

Ami egészen egyedi, az a keletnémet és szovjet hatóságok, nemzetbiztonsági szervek, pártvezetők bonyolult alkudozásának bemutatása az amerikaiakkal és Donovan -nel. Belelátunk ugyanis egy rejtélyes világba, melyről sem akkoriban sem most nem sokat tud az átlag-polgár. Érdekes az NDK - szovjet viszony ábrázolása is, mely egyáltalán nem felhőtlen, noha a hidegháború évtizedeiben (1946 [fultoni beszéd] és a berlini fal lebontása [1989] közt) az utóbbiak uralták egész Kelet-Európát. Donovan minden kitartására és ravaszságára szükség van ahhoz, hogy elérje a két amerikai átadását Abel ezredesért és ne csak a CIA által akart repülőtiszt meneküljön meg, (hanem az egyszerű egyetemista is).

A filmbeli Abel ezredes, a valódi Rudolf Abel és a valódi James Donovan

A Kémek hídja megtekintésével sokat tanulhatunk a történelemről, a hidegháborús idők politikai berendezkedéséről és az egyedi berlini helyzetről is. Ebben a filmben ráadásul remek színész alakításokat is láthatunk: Tom Hanks kivételeset nyújt, Mark Rylance pedig (a szovjet Ábel ezredes karakterében) szuggesztív alakítással lepi meg a nézőket. Rylance 2016 februárjába, a 88. Oscar-gálán arany szobrocskát kapott a Kémek hídjában nyújtott teljesítményéért (a legjobb mellékszereplő kategóriában).

A hidegháborúról szóló egyik legjobb kémfilmet elsősorban történelem-kedvelőknek és a kémsztorik rajongóinak ajánlom, illetve azoknak, akik többet szeretnének tudni erről a különleges korszakról. A 60-as évekbeli Berlin képeivel egy átélhető filmélményt kapunk, melyet többszöri megtekintéssel is élvezetesnek fogunk találni. Értékelésem erős 80%.

2020.12.13.17:22