Manoj N. Shyamalan, indiai származású amerikai rendező sajátos hangulatú és témájú filmekkel vált híressé (Hatodik érzék, Jelek, A falu, Lány a vízben, Üveg ... stb). Ezúttal sem hazudtolta meg önmagát: egyedi filmet készített, önállóan írta meg a forgatókönyvet, majd rendezte meg az Időt (eredeti címe: Old). A történet a rejtélyek és a pszichológia sajátos elegyével teremt különleges atmoszférát, melyben lassan építkező módon ismerjük meg a főbb karaktereket. A középpontban 7 felnőtt és 4 gyerek áll, akik egy gyönyörű trópusi nyaraló-paradicsomban egy elvarázsoló és világtól elzárt partszakaszra utazhatnak, afféle "nyaralás a nyaralásban" ajánlat részeként (a szállodától). Vannak köztük egyedülállók és családok is, így meglehetősen vegyes kis csapat áll össze.

A kép forrása: evoke.ie

Akad a csoportban beképzelt szívsebész (cicababa feleséggel), párkapcsolati válsággal küszködő és válást tervező házaspár (kisgyermekekkel), ázsiai ápoló mégpedig pszichológus társsal és egy magányos színes-bőrű énekes-sztár. Meg természetesen gyerekek részint a sebészéknél, részint a válófélben lévő párnál. Az egyes karakterekről sorra megtudunk ezt-azt, ám bemutatásukra nem áldoz sok időt Shyamalan, hogy több idő jusson a furcsaságok egyre félelmetesebb és groteszkebb előtárására. A meghökkentő esetek pedig jönnek sorban és körvonalazzák a valós helyzetet: a part mintha elátkozott lenne, megváltoztatja az embereket és kizökkenti az időt is, amely sokkal de sokkal gyorsabban telik ezen a helyen. Ráadásul elmenni sem lehet, mert aki megpróbálja -  az egyetlen oda vezető szurdokon keresztül - az fejfájással rögtön visszakerül a part homokjára.

Persze van olyasmi, ami összeköti a karaktereket, de a szereplők nem jönnek rá erre. A rendezés csak a film utolsó szakaszában adja meg a magyarázatot mindenre, mely szerencsére nem valamiféle misztikum, hanem racionális indoklás. (Bár csak részben az, részben kicsit science fiction is. De nyilván nem árulhatom el.) 

A kép forrása: designerwoman.co.uk

Manoj N. Shyamalan mestere a feszültség fokozásának, a rejtélyek adagolásának, a különleges légkör megteremtésének és az egyedi karakterek furcsa párbeszédekkel történő bemutatásának. Ezúttal azonban többi munkájához képest kicsit elnagyolja a dolgokat: a "Jelek" című legjobb rendezésében megfigyelhető váratlan fordulatok sora, a fanyar humor, az eredetiség és az utánozhatatlan karakterisztika elmaradnak sajnos. Az egyes figurák közt kevés az érzelmekkel és valós konfliktusokkal teli kapcsolat. 

Ami az alakításokat illeti, csupán Vicky Krieps és Rufus Sewell nyújtanak az átlag felett, de ők sem túl sokkal. Egyikük az öntelt szívsebészt, másikuk pedig a férjét elhagyó családanyát hozza. A helyszín valóban mesés, a hangeffektek csak közepesen idegesítőek.

Szokása szerint Shyamalan megjelenik a filmben, mégpedig itt is egy kevéssé fontos szereplőként. Összességében az Idő egy egyszer nézős, nem különösebben látványos és sajnos nem is nagyon emlékezetes thriller, mely leköt ugyan bennünket, de nem kelt visszhangot emlékezetünkben. Értékelésem 60%, amit nagyon fájóan adok, mert például a Jeleket simán 90% -ra értékeltem és tudom, hogy Shyamalan a legjobb ma élő rendezők egyike. Csak most valahogy nem jött ki neki a lépés. No, majd legközelebb.

 2021.07.29.22:54